2011. november 26., szombat

Erdőkürt - Ecskendi erdő

Ma ismét Lacóval túráztam. Az út pedig a megszokott vaddisznós kert Erdőkürt szomszédságában a Pilisi Parkerdőben.
 *********************************
A hőmérséklet nulla fok alatt van. Érkezéskor a lovardánál parkoltam le, ezt a helyet biztonságosnak tartom és az erdő közelsége sem elhanyagolandó. Lacó szerint még közelebb kellene autózni az erdőhöz mert visszafelé jövet kevesebbet kellene gyalogolni. Erre amúgy alig jár turista ezért az állatok jóval nyugodtabbak  és szelíden, élnek a vadászok által bekerített zárt területen.
Ahogy sétáltunk az erdő felé máris szerencsével jártunk, alig értük el a vaddisznós kert szélét a kerítés túloldalán egy magányos vadkan állt néhány lépésre tőlünk.

Egy szép kan
Egyenlőre nem vett észre ezért óvatosan igyekeztünk egyre közelebb araszolni feléje, miközben folyamatosan  fényképeztük. E közben megfordult a szél iránya is ami nekünk kedvezőtlen lett de mégsem futott el. Biztos hogy nem ma találkozott először emberrel és megszokta már ha közelednek felé hisz továbbra sem vett tudomást rólunk, annak ellenére hogy érezhetett is és láthatott is minket. Ha a disznó megérzi az embert általában felugrik  fújtat és elszalad, vagy rosszabb esetben a támadástól sem riad vissza. Ez azért szerencsére nagyon ritka. Miután alaposan körbe fotóztuk én még csináltam róla egy rövid videót is búcsúzóul.

"Sajnos a filmet már nem tudom megmutatni"     :-(

  Majd folytattuk utunkat a közeli tóhoz miközben a nap kisütött és a hideg gyorsan enyhülni kezdett. Ennek következményeként a körülöttünk lévő fákról olvadni kezdett a dér ami a nyakunkba csepegett.

A fák teteje zúzmarával borítva
 Így érkeztünk meg a rózsa-kúthoz szokásos pihenő helyünkhöz ahol kis lazulás után indultunk tovább az erdőbe. Túra közben remekül éreztük a hőmérséklet ingadozását mert amint magasabban jártunk  zúzmarásak voltak a fák, ha pedig alacsonyabban gyalogoltunk hullott a nyakunkba az olvadt lé. A látótávolság is elégé le rövidült, úgyhogy a fotózást kissé háttérbe szorítottuk.

Alaposan beöltözve
 *********************************
Ebben a ködös párás időben nem igazán vártuk hogy valakivel találkozunk majd az erdőben. Mégis egyszer csak autó zúgást hallottunk a hátunk mögül majd az erdész köszönt ránk. Jelezte is röviden hogy egy intenzíven vadásztatott területen tartózkodunk éppen emiatt nem nagyon vagyunk biztonságban. (Sőt szerintem egyáltalán nem örült nekünk de ezt azért mondani nem mondta) . Hogy segítsen nekünk az ilyen helyzeteket elkerülni átadta a telefonszámát és arra kért ha a jövőben erre járunk előtte mindenképpen hívjuk fel mert ha vadászat van a területen másképpen nem tudja garantálni sértetlenségünket. Azonkívül a jelen létünkkel rontjuk a vadászat sikerét mert ha az állatok megérzik az embert utána hosszan el kerülik az adott területet. Ilyen információkkal gazdagodva indultunk vissza az autóhoz annál is inkább mert rövidesen kezdődött a vadászat.

a szarvasok kis csapata
 Amint vissza felé közeledtünk ismét előbújt a nap a felhők mögül. Legalább még két alkalommal találkoztunk kisebb szarvas csoporttal az erdő szélénél amint óvatosan szemlélődtek. Közben sajnos történt egy kis műszaki probléma is mert Lacónak meghibásodott a fényképezője ezért ő tovább már fotózni se tudott.  Immár elkezdett sötétedni is úgyhogy tényleg célszerű volt vissza érni a lovardához. A vaddisznós kert mellett azért még lassítottuk picit lépéseinket hátha ott lesz megint a reggeli "disznónk" de csak a nyomait láttuk a fák alatt amint beleolvadtak a sűrű ködbe.                       
  

2011. november 3., csütörtök

Geoládák nyomában

Túrázásaimat kiegészítem egy új elfoglaltsággal a Geoládák felkutatásával.  "Amerre járok minden ládát megtalálok".   :-)

*********************************

Ma a kora reggeli indulás után rózsába (Rózsaszentmárton) mentem a boros pincékhez majd a kocsit hátrahagyva kényelmes sétával jutottam fel a Mátra legjobban délre eső hegyére a 397 méter magas apci Somlyóra. Igazán szép  idő van ma bár a levegő párás így tájképeket  biztosan nem készítek most de a nap gyönyörűen süt és még a madarak is csiripelnek. Mintha nem is november lenne.


Első ládámat a magassági pont közelében kövekkel és avarral letakarva egy fa tövében találtam meg. Nagyon jó a rejtés aki ezt a ládát itt elhelyezte okosan tette mert ha ide feljut az ember már is kárpótolja a  fáradságát  az a gyönyörű panoráma ami a hegytetőről elé tárul.

az első ládám  (Nr. 001)



Amint említettem most nem alkalmas az idő tájkép készítésére de egy archív filmen van lehetőségem  megmutatni a panorámát. 2010-ben komoly belvíz fenyegette a hegy délnyugati településeit. (Jobbágyi, Apc, Zagyvaszántó) A filmet akkor készítettem. Remekül lehet látni hogy a kiöntött Szuha-patak mekkora veszélyt jelenthet az említett falvaknak.


Jobbra a Nagy-hársas hegy majd a távolba nézve a Cserhát hegyvonulatai tűnnek elő. A Somlyó-hegy délnyugati lábánál Apc község látható.

*********************************

És máris indulok tovább a fehér alapon piros kereszt turista jelzésen hogy rátaláljak soron következő második ládámra amit az apci tengerszem közelében kell majd keresnem.

Út az erdőben
És meg is van! Egy nehezen megközelíthető helyen ahol majdnem a lábamat törtem, találtam rá a Nr.002 számú dobozkára. Rövid blogolás után azon gondolkodtam, mi van akkor ha tényleg megsérülök? Mert én voltam olyan buta hogy nem hoztam magammal a telefonom így kizártam a lehetőséget hogy baj esetén segítséget kérjek bárkitől is. Tehát telefon az kell !
Itt a láda
Ha a ládának szeme volna ezt látná délnyugati irányba. Ugye hogy érdemes ide eljönni!

Az apci tengerszem (Széleskői-tó)

Akkor hajrá indulás tovább a Nagy-hársasra a harmadik láda rejtekhelyének felderítésére. Az út eddig és ez után is felfelé vezetett, ami a gyakorlatban azt jelenti hogy eléggé kivagyok már dögölve a sok menéstől. Ha elérem a következő helyet mindenképpen tartok egy hosszabb pihenőt ami általában egy órás vagy néha még több is szokott lenni. 
Íme itt a csúcs a Nagy-hársas tetején lévő geodéziai mérőtorony amint előtűnt a fák mögül.
*********************************
Valahol a közelében pedig ott lapul az én általam keresett harmadik láda is ha minden igaz. 

Minden felé hatalmas kövek itt ott sajnos eldobott szemét kupac is. Ezt azért mégsem kellene!
És végre hosszabb keresgélés után, azt gondoltam hogy most már feladom mert úgy sem lesz meg. Végre rátaláltam egy hatalmas szikla alá rejtve és kiválóan álcázva a ládát. 

Nr.003
Logolás után  itt a sziklák közt megterítve a természet lágy ölén megebédeltem mert épen délidő volt, amit a közeli falu harangja és az én gyomrom is jelzett. Majd innen szinte végig immár csak lefelé haladva vissza indultam az autóhoz mert a sikereken felbuzdulva  úgy döntöttem hogy van még két láda a közelben amit ma meg fogok keresni.
*********************************
Hazafelé menet ép útba esett a Rózsaszentmárton szélén kiállított  E 303-as kotró gép ami az én általam keresett negyedik ládának ad rejteket.
E 303-as kotró
És rövid de alapos kutatás után előkerült a mai negyedik ládám is. Keresés közben jöttem rá arra hogy mennyire sok rés, zug, egyéb nyílás van ezen a hajón, :)

Nr.004
szép nagy vas

********************************* 

Innen tovább indulva hazafelé egy pici kitérővel jutottam el mai utolsó ládám helyszínére a Lőrinci Szent Anna búcsújáró helyhez ahol lázas keresés után megtaláltam az ötödik ládikót is.

A kápolna
Nr.005


Így ért véget az első ládakeresős napom amikor is öt megtalálásom volt egymást követően.