Első alkalommal tavasszal jártam itt, majd ismét eljöttem nyáron és most vissza tértem ősszel is de természetesen lesz még egy téli látogatásom is. Arra gondoltam hogy jó lenne minden évszakban néhány képet készíteni és ez által megmutatni másoknak is a vár-rom sajátos szépségét.
|
teliholdas éjszaka |
Így hát készítettem is több tucat fotót. Volt egy teliholdas éjszaka amikor itt is aludtam a romok tövében hogy a hajnali napkelte és az éjszakai hold fényei sem hiányozzanak a sorozatból.
|
várfal a hold megvilágításában |
Hogy miért fotózok pont itt? Ez jó kérdés, talán mert kedvelem a várakat ez pedig itt csőváron remek témát nyújthat minden évszakban.
|
itt sátoroztam |
A szűk környezetén kívül elég kevesen tudnak a várról így a romok igaz elég rossz állapotban de még állnak. Az időjárás romboló tevékenységén kívül más egyéb károsodás alig éri,az ide látogatók pedig szerencsére nem rongálják a maradványokat.
|
alulnézetben |
Csővár egy takaros község Pest megyében, hatvantól 40 km-re nyugatra kb. 700 lakossal. A várdombról remek a panoráma és tiszta időben jó messzire elláthat a szemlélődő.
|
Csővár |
A várhoz ami úgy 2 km-re van a falutól, leginkább csak gyalog lehet feljutni biztonságosan ami szerencsére "korlátozza a látogatók számát" és növeli a környezet természetes szépségét. A mai világban az emberek kényelmesek, ha valahová nem visz autó út csökken az érdeklődés is. Egyébként piros turista jelzésen haladva is megközelíthető a rom de ebben az esetben keményebb a kaptató ezért azt csak be vállalósoknak ajánlom. Amikor én itt éjszakáztam szeptember volt és egész hajnalig zengett az erdő a szarvasbikák öblös hangjától,ez már magában is egy szép emlékként maradt meg bennem. A másnap reggel külön érdekessége pedig az lett hogy a lefelé vezető úton elsőként egy róka bandukolt velem szembe majd végül meglepődve de észre vett.
|
róka koma |
|
|
|
|
Majd ezután alig hittem a szememnek amikor egy termetes vaddisznó kezdett el dagonyázni a mellettem lévő patak vizében. Akkor szerintem én ijedtem meg jobban mert a fényképező ugyan a kezemben volt de nem volt időm fotózni. Most az első gondolatom az volt hogy hova bújjak vagy másszak ha ez a vadkan nekem ront, de szerencsére ez szóba sem jött mert ő is észrevett és olyan gyorsan eltűnt mintha soha ott sem lett volna. A lábnyomai maradtak csak ott a patak partján.
|
őszi színekben pompázva |
Ilyen élményekkel gazdagodva indultam haza szeptemberben csővárról. Most pedig már várom az alkalmat egy szép téli ruhába öltözött vár fotózásának is.
|
ősz |