2003. május 18., vasárnap

Nagy-hársas hegyi kirándulás

Tegnap határoztam el hogy túrázni fogok ha az időjárás kegyes lesz hozzám. Szerencsére reggel amikor hat óra után a nap előbújt, és tisztán éreztem a tavasz illatát a levegőben tudtam hogy jól döntöttem. Autóval mentem a Nagy-völgyi pincékig ahol általában parkolni szoktam, majd tovább gyalog indultam a Nagy-hársas titkos ösvényein át a tölgyes erdő rejtett mélyébe. Útközben épp a hármas határhoz értem az erdő mentén ami Nógrád és Heves megye határait szeli ketté amikor is egy jelentős létszámú muflon nyájat pillantottam meg az előttem lévő tisztáson.

Muflon nyáj

A széljárás kedvező iránya miatt szerencsémre nem vettek észre ezért hosszabb ideig tudtam szemlélni őket. Azt gondolom nem túlzás ha mondom hogy legalább 80-100 egyed volt akkor ott a szemem előtt amint békésen legelték a friss vetést.

háttérben a kosok

Az állomány összetétele vegyes volt. Keveredtek a jerkék és a juhok az új szülött bárányokkal de anyjuktól sosem távolodtak nagyon el. A kosok pedig a nyájat szegélyező akác erdő szélén kissé távolabb a friss hajtásokat kóstolgatták.


Hogy ne zavarjam meg a reggeli étkezés úgy döntöttem  más irányba folytatom az utamat. Amint azonban tovább baktattam az erdőbe újabb immár szerényebb csoporttal találkoztam, itt már nem is volt lehetőségem elrejtőzni mert az előző találkozás eseményein kissé el merengve, váratlanul ért az újabb találkozás. Ép hogy szerencsém volt mert az utolsó muflon mielőtt eltűnt előttem az erdőbe még vissza nézett egy pillanatra így ő megmaradt nekem emlékül.

a váratlan helyzetben nem sikerült élesre állítanom a gépet ezért ez életlen lett
Hogy a megriadt állatok megnyugodjanak  kicsit még várakoztam az útba eső vadetető közelében majd óvatosan indulva tovább lefelé a nyugati oldalon lévő vadászles irányában egy magányos fiatal muflon kosra lettem figyelmes amint nekem kissé oldalt állva reggelizte a harmatos füvet.

fiatal kos

Biztos nagyon csöndben közeledhettem felé mert nem vette észre hogy ott vagyok hozzá néhány lépésre, így nemsokára le is feküdt a fűben éppen velem szembe. Azért az örömöm nem tartott sokáig mert egy fotó után megtudtam mennyire gyorsan tud helyet változtatni egy megriasztott  állat, ha a szükség úgy kívánja. Azonnal be futott az erdőbe.

itt még gyanútlanul pihen
 
Hallottam már arról hogy vannak napok amikor jó a csillagok állása vagy telihold közeleg, ilyenkor a vadász is nagyobb szerencsével jár az erdőn. Én ma biztos vagyok benne hogy egy ilyen alkalmat fogtam ki  mert szerencsében nem volt hiányom. Szép időben egy klasszat túráztam és egy seregnyi állattal is találkoztam.